A téli hónapokban - és különösen így év vége táján - az átlagosnál gyakoribbak a családi, baráti összejövetelek és meghívások, amikor a vendéglátás fénypontját legtöbbször a közös étkezés jelenti: körbeüljük az asztalt, és hagyjuk magunkat a háziaktól kényeztetni. Házigazdaként természetesen nem csak vendégeink kulináris élvezetének kielégítésére kell gondolnunk, legalább ennyire fontos, hogy lakásunk egésze az ünnephez méltó arcát mutassa. Az magától értetődő, hogy időben megterítünk, kikészítjük a féltve őrzött szerviz darabjait, a csiszolt poharakat, az elegánsabb evőeszközöket, a márkásabb porcelánokat, szalvétákat és egyéb kiegészítőket, gondoskodunk megfelelő számú, kényelmes ülőalkalmatosságról. De ne feledkezzünk el arról sem, hogy házunk és lakásunk közvetlen környezete is az otthonunk tartozéka. Nem árt, ha a vendégek érkezése előtt házunk táját is rendbe tesszük, alaposan kitakarítjuk, esetleg virágokkal vagy mécsesekkel díszítjük.

A bejárati ajtó közelében alakítsunk ki alkalmi ruhatárat, ahol az érkezők kényelmesen el tudják helyezni holmijukat. Esős, havas időben legyen kéznél a cipők letörléséhez megfelelő rongy, kis seprű, esernyőtartó. Készítsünk elő néhány vázát az ajándékba kapott virágoknak. A toalettben, fürdőszobában jól látható helyre tegyünk ki vendégtörülközőket. Már az érkezések idején is emeli a hangulatot a kellemesen visszafogott, aláfestő zene. Ha nagyobb és zajosabb társaságot hívunk, azt jelezzük előre a szomszédoknak.

A vendéglátás általában akkor sikerül jól, ha tudomásul vesszük lehetőségeink határait, és nem akarunk nagyobb felhajtást csapni a kelleténél. A legfinomabb étel hatását is elrontja, ha nem megfelelő a tálalása, de az is igaz, hogy a kevésbé ízletes fogáson is javíthat a szép körítés. A központi kérdés többnyire az asztal mérete: ha népesebb társaságot hívunk meg, nemegyszer problémát jelent vendégeink leültetése és a szükséges hely kigazdálkodása. A legtöbbször az a gond, hogy kisebb az asztalunk, mint ahány embert le szeretnénk köré ültetni, vagy túl szűk a szobánk, így a vendéglappal megnövelt felületű asztalt csak akrobatikus tornamutatványok árán lehet megközelíteni. Az is gyakori hibaforrás, hogy a rosszul elhelyezett fények az asztalt körbeülők szemébe világítanak, ami zavarja a kellemes hangulat kialakulását. Ha nem elég hosszú az asztalunk, megtoldhatjuk a tetejére stabilan ráfektetett régi bútor- vagy ajtólappal, de több kisebb bútort is összetolhatunk, s akár a kerti asztalt is igénybe vehetjük - egy szép abrosz mindent ápol és eltakar.

A komfortosan megterített asztalon egy személy átlagos helyigénye 40x60 centiméter, a közepén hagyjuk szabadon egy mintegy 20 centiméteres sávot a tálalóedényeknek. A bútor kényelmes magassága 70-72 centi, vigyázzunk arra, hogy vendéget soha se ültessünk asztallábhoz. Ha kerek asztal áll rendelkezésünkre, könnyű dolgunk lesz az ültetéssel, mivel így mindenki egyenrangú, az evés is a legkényelmesebb, az emberek nem zavarják egymást a könyökükkel. Ugyanakkor a kerek asztalnak nagyobb a helyigénye, mint a téglalap formájúnak. Ez utóbbi esetében fontos eldönteni, ki kerül az asztalfőre. Ne feledjük: a szépen megterített asztal különleges hangulatot áraszthat akkor is, ha nem antik ezüstök és régi porcelánok díszítik. Elegáns gyertyákról viszont feltétlenül gondoskodjunk, mert ez az egyik leghálásabb és leghatásosabb hangulatkeltő elem.