A kedélybetegség nem válogat: elérhet menedzsert és villamosvezetőt egyaránt. Minden második esetben föl sem ismerik a depressziót. Hiszen az álmatlanságot, a verejtékezést vagy az étvágytalanságot kizárólag szervi problémának vélik. De más baj is van: a teljesítményközpontú társadalmakban nem ildomos olyasmiről beszélni, ami gyengeséget sugároz. Pedig gyógyszerrel és pszichoterápiával csökkenteni lehet a legtöbb kedélybeteg kínjait.

A depresszióban szenvedők kettős arcát nehéz leleplezni, hiszen még sok esetben a pszichológusok elől is képesek eltitkolni a tragédiához vezető állapotot. Sok depressziós nem mer beszélni a tehetetlenségről, a magányról, a feldolgozhatatlan gyászról. Igyekeznek inkább eltitkolni lelki betegségüket. Úgy érzik, jellemgyengeségről van szó, ami nem illik egy kötelességtudó, erős akaratú emberhez. Abban reménykednek, hogy képesek összeszedni magukat, és legyűrik majd a tehetetlenséget.

A visszahúzódás oka kézenfekvő. Ha valakinek az epekövét veszik ki a kórházban, majd rendszeresen kontrollra jár vissza, s gyógyszert kell szednie, az általános megítélés szerint rendben van. Ugyanakkor más a megítélése annak, akinek azt kell bevallania, hogy hat hétig a pszichiátrián volt, hetente jár ideggondozóba, és gyógyszert is kapott.

Aki nem kér segítséget, előfordul, hogy a problémáját alkohollal, droggal, nyugtató- vagy élénkítőszerrel próbálja ellensúlyozni. A férfiakra jellemzőbb ez a magatartás, mert a nők úgy gondolják, jobban megengedhetik maguknak, hogy kimutassák rossz hangulatukat, elesettségüket.

A következő jeleknél gyanút foghatunk: álmatlanság vagy túl sok alvás: a barátok, a hobbi, a testápolás elhanyagolása. Ha az érintett érzelmileg elérhetetlen, nyugtalan vagy épp ellenkezőleg, egykedvű. Túl sok gyógyszert és alkoholt fogyaszt, étvágytalan, máskor farkaséhség lepi meg.

A hozzátartozókon nagyon sok múlik. Fő, hogy idejében felkarolják a segítségre szorulót. Jobb nyíltan beszélni a bajról, és gyógyítható betegségként kezelik a családtag állapotát. Persze előfordulhat az is, hogy hiába segítőkészek, megértőek és pozitívak, csupán szakember képes hatékony változást elérni.

Hogyan segítsünk?

A barátok és a kollégák is bátoríthatják az érintettet, hogy ne nyugodjon bele a rossz passzba. Ha kell, szervezzenek számára időpontot az orvosnál. Enyhébb esetben segít a pszichoterápia. A gyógyszeres kezelés alapját a hangulatjavító pirulák adják. A javulás első jelei két-három hét múlva észlelhetők.